homeBlogrólCserékCREDITStumblrtwitterfollow
Chapter #6
Ez a srác gyökérebb,mint hittem. Biztos a fogába is jó sok gyökér van. Majd kell neki gyökértömés. Igen, a szüleim fogorvosok. Na mindegy, meg is érdemelte hogy a fürdőkádban aludt ma.
- Óó. Kevin, [tudomhogynemígyhívják, de mivel én Molly vagyok,ezért ő Kevin] Tényleg, megkaptad már az ágyad? Mert én még nem találkoztam vele.
- Ó Molly, még nem. Reggel már szóltam, hogy hozzák fel,de még én sem láttam.
Ekkor Cole kapott egy üzenetet a nemtudom kitől, hogy úgy készüljünk hogy duettezni fogunk.
- Én ugorjak ki az ablakon, vagy te? - kérdeztem.
- Nem tudom.










Na de beletörődve sorsunkba átöltöztünk egy vállalható ruhába majd elsétáltunk a színpadig. Lordetól a Royalst fogjuk énekelni.Mindkettőnk arcán látszott a tiszta gyűlölet.Na de felmentünk a színpadra és elkezdtünk énekelni.Megfogtam a mikrofont és dúdolni kezdtem (ahogy a dal kezdődik).Mindeki csak nézte ahogy tátogtam mivel nem működött a mikrofonom..Éreztem hogy valaki csak megakart alázni,leszaladtam a színpadról sírva..
POSTED BY Unknown ON 2013. december 28., szombat @ 10:15
Chapter #5 - A nagy nap II.
Megérkeztünk. Kiszálltam a kocsiból, és hosszú léptekkel, de lassan elindultam az épület felé, ahol már sokan várakoztak. Még 5 perc van a kezdésig. Gyorsan rám rakták a  "sorszámomat" majd elindultam az ajtó felé, és elmerültünk a tömegben. Sajnos Anne nem jöhetett velem be, mivel ő nem versenyző, de az ajtó előtt elbúcsúztam tőle.
Persze, hogy mindenki az utolsó 2 percbe érkezett meg.
Ekkor kinyílt az ajtó. A tömeg egy emberként futott be rajta, szóval majdnem eltapostak.
Hoztam magammal egy doboz kólát,mert tudom hogy iszonyú szomjas leszek a várakozás során.Szóltak,hogy még 20-30 perc és én jövök. Ekkor majdnem kiköptem a szívem,úgy elkezdtem izgulni. Gyorsan megittam a kólát, előkaptam a telefonom, és átfutottam a szöveget, és a fontosabb részeket. Úristen. Még 10 perc. Összeszedtem magam,megigazítottam a hajamat,és a ruhámat, és felálltam. Írtam Annenak gyorsan egy sms-t. Egyetlen egy szót: Most.
Szóltak,hogy mehetek. Ekkor elindultam, és sietősre vettem a formát. Útközben kezembe adták a mikrofont. A végén már csak annyit vettem észre, hogy ott vagyok egy lépésre a színpadtól.
Már a színpadon is vagyok. Lassan és halkan lélegeztem,nehogy hallatszódjon a mikrofonban.
Bemutatkoztam. Úristen.. Most kezdődik.. A halálom.. Remélem nem esek össze itt a színpadon.
Ekkor megszólalt az alapzene. Most. Gyerünk. Bele kell adnom mindent. Nyeltem egyet gyorsan, és elkezdtem. Az eleje szerintem rosszul ment, de a végére már jobban belelendültem. Már csak egy mondat volt hátra, és az is egy magas hang volt. Rettegtem. MOST! És kiadtam magamból mindent, ami csak létezett. Vége. Már nincs hátra semmi. Rettegtem a reakcióktól. Ekkor körülbelül felállt 10 ember és állva tapsolt. Lehunytam a szemem, és a négy zsűri, a közönség, mind állva tapsolt. Ekkor az arcomba temettem a kezem,és izomból kezdtem el zokogni. Itt állok, én, mint Missy Collins, egy tehetségtelen csaj, akit benevezett a legjobb barátnője egy tehetségkutatóba, végigénekelt egy dalt, és most mindenki tapsol. Kivétel nélkül mindenki.
Ez valami... Nem jutok szóhoz.. Na szóval.. Ez valami csodálatos volt.. - mondta az egyik zsűri.
Kö-köszönöm....- mondtam eléggé nyálas hangon,mivel a sírástól eléggé héliumos lett a hangom.
Molly.. Bocsánat,Missy. Már énekeltek előtted itt több ezren, és azt kell mondjam, egyiknél sem hatódtam meg ennyire. Csodálatos volt - mondta a másik.
Uramatyám! Esküszöm, jobb volt mint az eredeti... - mondta a harmadik zsűri.
Ezen kiesett a szemem, mivel ez biztos nem igaz.
És az utolsó vélemény..
Tökéletes! Ez az egy szó illik erre. Az eleje döcögősen ment, de a vége tiszta volt. - mondta a negyedik zsűri.
Egyszerre mondták ki, hogy továbbjutottam.
ÚRISTENÚRISTENÚRISTENÚRISTENÚRISTEN
Most újra elkezdtem sírni, de szerencsére ezt már nem látták,mert már lementem a színpadról. Úristen. Nem tudom feldolgozni az előbb hallottakat, és látottakat. Futottam, de nem tudtam hova. Erre megpillantottam Anne-t. Beleugrottam a nyakába, és még jobban elkezdtem sírni,mint először a színpadon. Egy óriásit visítottam [biztos néztek rám rendesen] és elkezdtem neki mesélni, hogy milyen érzés volt ez az egész.
- Én megmondtam, hogy nem hazafelé fogsz jönni a busszal..-  villantotta rám  mosolyát Anne. :D
- Jól van na - mosolyodtam el.
_____________________________2 órával később___________________________________
Most búcsózok el Anne-tól, és percek múlva a buszon találtam magam. Leghátul kerestem magamnak helyet, pont szélen. Beült mellém valami izmos szépfiú [jaj ne]. Én elővettem a mobilom, és végig Anne-val beszéltem. Kérdőn néztem a srácra, hogy miért iszik a buszon, tuti rám fogja önteni. Amikor ezt kimondtam, a pohár kiesett a kezéből, és az egész rám ment. Hogy rohadna el,ahol van.
 Bocs. - mondta, és megvonta a vállát.
Ennyi? Bocs? Mindjárt fogom a másik kólámat, és leöntelek vele, és akkor majd bocs..-.-
Na mindegy. Egyébként csendesen telt az út, senki nem szólt senkihez sem.  A nagy és tágas ház közepén állt egy középkorú nő, aki mondta a sorrendet, hogy ki kivel fog osztozni a 3 szobán. Jó, tehát Adena Grant és Dylan Kut, a következő Cole Pendery (megtudtam hogy így hívják a kávéssrácot) és Missy Collins, a következő Benjamin Bill és Noah Zuss.....
NA NEEEEEEEEEE
Én ezzel a seggfejjel? SOHA! Ránéztem ilyen "oh shit" fejjel, aztán bőröndökkel a kezünkben felmentünk a helyünkre.
Ott is csak pakoltam,pakoltam,pakoltam,pakoltam. És feltűnt, hogy csak egy ágy van az egész lakásba, ezért odaszóltam neki.
- Héj, seggfejecske! Csak egy ágy van. Hol akarsz aludni?
- Hú,de vicces. Amúgy is, már bocsánatot kértem.. Amúgy fogalmam sincs.. - válaszolta.
-Fürdőkád? - válaszoltam. Viccnek szántam,meg nem is.
- Te meghibbantál? - mondta röhögve.. De jól van, akkor alszom a fürdőkádban, és holnap szólunk,hogy hozzanak még egy ágyat.
- Helyes. Akkor ezt megbeszéltünk - válaszoltam vissza.

POSTED BY Unknown @ 5:30
Chapter #4 - A nagy nap
Már 6 órától fel vagyok. Mit csinálok? Bámulom a plafont.  (és közbe a dalszöveg megtanulásomat ellenőrzöm....:) Hát szóval ma van az a nagy sorsdöntő nap. (Képzeljétek ide a szemforgatást)
Csengettek. Kinyitottam az ajtót, erre bejön három nő, mögöttük Anne.
- Jaa! Elfelejtettem mondani tegnap..Hoztam a sminkest, a stylistot, és a fodrászt. Szóval elfelejtheted a tegnapi kiválasztott ruhát.
- Te normális vagy? - mondtam csodálkozva.
- Miért ne? Hiszen fontos neked ez a nap.
Erre én is elmosolyodtam.
Még utoljára átfutottam a dalszöveget. Aztán a három csaj a jó sok cuccával beterítette az egész fürdőszobát. Leültettek, és először a hajamat kezdték csinálni. Ez tuti jó sokba kerülhetett Annenak, na mindegy, majd adózok neki.
- Anne! Ordítottam,mivel a hajszárító elég hangos.
- Mi az?  - kérdezte.
- Majd szurkolj.. -válaszoltam.
- Természetesen fogok - mosolyodott el.
- Ja, és elfelejtettem.. Mikor indul a buszotok? - kérdezte.
Ja igen, a busz. Ezzel csak akkor fogok utazni, hogyha továbbjutottam.
Vagy lehet,hogy fogok vele utazni.
Hazafelé, ha kiestem.
Na a poénkodást félretesszük most.
 -Fél hatkor indul a buszom, és ott meg is kapom a lakást, amibe lakok,ha bejutok.
- Rendben.
Ez azért ilyen fontos nekünk, mivel ha továbbjutok,egyenesen szállok fel a buszra, és megyek el. És azelőtt mindenképp látni akarom Annet. 
Miután elkészültem, elindultunk. Valahol a szívem mélyén mégis azt kívántam,hogy bárcsak lerobbant volna a kocsi.
POSTED BY Unknown @ 5:27
Chapter #3
A helyzet az, hogy rohadt szar a hangom.De már késő bánat,mert nincs visszaút. Nem tudom miért nyavalyogtam annyit miatta. Hát ez van, nem tehetek mást. És holnap mindent bele kell adnom,nem futamodhatok meg. Még a dalomat próbálgattam, amikor megcsörrent a telefonom. Anne az. Bocsánatot kért a tegnapelőtti dolog miatt. És megkérdezte,hogy hogy állok a próbákkal. A kis humorherold. Jaa,és hogy átjöhet-e, és meghallgatja-e. SOHA! Mondjuk egy egész világ fog rajtam nevetni. Szóval megengedtem neki. Miután átjött, együtt kiválasztottuk a ruhámat, és neki is előadtam azt a szörnyű valamit. Ekkor olyat ugrottam (az örömtől) hogy ráesett a fejemre a lámpa. Anne összeesett a nevetéstől. Hát igen, ilyen egy legjobb barátnő!
Aztán a végén kiválasztottuk a ruhámat. 

















Nem is túl unalmas, nem is túl feltűnő. 
Istenem.. Már csak pár óra, és az American Idol színpadán fogok énekelni(???) hát jó...
POSTED BY Unknown @ 4:59
Chapter #2
A fejléc hamarosan felkerül, a kinézet meg hmm..
Na de jöjjön a második fejezet:
2(!!!!!!!!) kettő nap van a meghallgatásig.Nem is fogok dalokat bemagolni,megmindenszar, mivel úgy sem fogok továbbjutni,csak leégetem magam.  Inkább csak kimegyek, mondom hogy én vagyok a missy collen, és viszontlátásra.
 Ez még nagyobb égés lenne.
Na jó,össze kell magam szednem. Ha benevezett, akkor benevezett, és kész.  Nem fogok most hisztit csapni (mint Paris Hilton), vagy drogozni (mint Lindsay Lohan),hanem elkezdek valami dalt megtanulni.. De 2 nap alatt nem tudok ének órára bejárni. Gondolkozz,gondolkozz!













Megvan a csodálatos megoldás. Felhívom őket, és megkérdezem hogy lesz alapzene,vagy csak simán kell énekelni. Remélem lesz, mivel utálom azokat a számokat, amiben nincs instrumental.
Ééés megtudtam, hogy LESZ! Jól van,szerencse. És kedden (holnapután) kell menni, pontban háromra. MEGFOGOKHALNI
Addig kutatok valami könnyű,de jó zenét a neten.. Ellie Goulding Burnjére gondoltam először, olyan egyszerű,de nagyszerű dal. Nem tudom,még átgondolom. De már jó lenne átgondolni, mivel holnap már javába próbálnom kell. Úristen.
POSTED BY Unknown @ 0:51
1.fejezet
Bocs mindenkitől, hogy nem hoztam magammal rohadt jó kinézetet, meg fejlécet, de holnap pótolom.
Na de jöjjön a sztori.

A nevem Missy Collins,és 18 éves vagyok. Most azért írom ezt a pocsék naplót, mert összevesztem Anne Smith-el, aki a legjobb barátnőm. Nem,nem 15 perce ismerjük egymást, hanem 18 éve.  Azt hiszi, hogy a földbe akarom döngölni, de ez nem igaz,hanem el akarok neki valamit mondani.. De mindegy.. Én lefekszek aludni, mert rohadtul fáradt vagyok..

Másnap
Hát ezt nem hiszem el! Még mindig nem sikerült megértenie,hogy én semmi rosszat nem akarok neki.. Várjatok,anya benyitott..
Büdös istenit! Kaptam egy levet az American Idoltól, hogy benevezett valaki, és hamarosan mehetek  a meghallgatásra! Ez 100% hogy Anne volt, mivel tudja, hogy ez az álmom. De azt is tudja hogy pocsék hangom van!
Ezt soha nem fogom neki megbocsájtani! Te jó ég! Már is jöhetnek rám a vélemények: LOL! Amerika leggázabb csaja! Tuti hogy ő lesz a második Mackenzie Wellesley!
Még mindig nem vagyok képes feldolgozni, HOGY A LEGJOBB BARÁTNŐM, AKIT SZÜLETÉSEM ÓTA ISMEREK BENEVEZETT AZ ORSZÁGOM LEGDURVÁBB TEHETSÉGKUTATÓJÁBA!
Számonkérem, mert ez nem lehet igaz.
18: 32
Missy Collins
ANNE, EZT UGYE TE SEM GONDOLTAD KOMOLYAN??!!!!
18:32
Anne Smith
Mit? Jaaa! Szóval már hozzád is eljutott a hír..:DD Csak megalázlak, mint ahogy te is tetted tegnap!
NA NEEEEEEEEEE
18:34
Anne Smith
Ja, és már nem vonthatod vissza. Jó daltanulgatást, és kellemes énekórákat!
És lelépett.
Valahogy vissza kell vonnom. Hát én nem vagyok semmilyen énekesnő meg  szinkronhang meg semmilyen őstehetség CSAK EGY ÁTLAGOS GIMNAZISTA
És én megyek az American Idolba, ahova még a legprofibb énekesek sem merik magukat benevezni. Inkább a halál,minthogy én énekeljek ott.
Ááá. Nem is volt ilyen,mit hordok én itt össze. Becsukom a szemem, a boríték a kezembe. Kinyitom. És újra ott van. Nem,ez mégsem álom!

POSTED BY Unknown ON 2013. december 27., péntek @ 13:58
all rights reserved desiree 2012